Alleluia! Ecce ego, mitte me!


A Romániai Kerület a közösség 1923-as budapesti megalakulásával egy időben kezdte meg működését, megszervezésében Ikrich Erzsébet Auguszta testvér vállalt meghatározó szerepet.

Kerületünk akkori életét történelmi helyzete határozta meg: a kisebbségi élet kereteibe született bele, s ilyen sorsban élő néphez küldetett.

A testvérek több egyházmegyében tevékenykedtek, az élet centrumából szolgálták Istent és a lelkek ügyét:

Váradon öregotthont vezettek, Aradon kegytárgykereskedést indítottak, hitoktattak, kiadták az első, a hívek számára készült magyar nyelvű missalét, a Bukaresti Egyházmegyében leányvédelmi munkát, vasúti missziós tevékenységet végeztek. Nagyváradon a testvérek megnyitották az egyházközségi nővéreket képző Szociális Iskolát, Kolozsváron a Kerület központi házában működtették a Társadalomtudományi Szakiskolát, az Erdélyi Szociális Munkások Egyesületét, Csíksomlyón elindították a Salvator Egészségházat, a csíkszeredai Szülőanyák Mária Otthonában a népegészségügy előmozdításán dolgoztak. A Katolikus Női Misszió munkáját irányították Marosvásárhelyen és Gyulafehérváron, vezetették a Nőszövetségi Kongresszust, valamint a Dolgozó Leányok Klubját. Az Erdélyi Katolikus Nőszövetség központi szervező munkáját is ellátták. Brassóban a katolikus gimnázium internátusát, Szebenben iskolát vezettek, és az ottani magyar katolikus munkákat irányították. Kolozsváron tanítottak a Marianumban, szerkesztették a Nap című katolikus női szociális folyóiratot. A Kaláka – az erdélyi falusi asszonyok és leányok mozgalma, az Ezer Székely Leányok napja szintén a testvérek szervezésében zajlott. A bécsi döntést követően „megerősített csapatot” állítottak be Dél-Erdélybe, hogy a kisebbségi sorsra jutott magyarságnak támasza legyenek a hitéletben és nép szellemi-lelki kincseinek őrzésében. Csíksomlyón és Kézdivásárhelyen Székely Leány Népfőiskolát indítottak.

A katolikus szerzetesrendek 1948-ban történt feloszlatása után a testvérek plébániákon, egészségügyi intézményekben, gyárakban vagy más állami vállalatoknál helyezkedtek el mint szociális gondozók, védő- és szülésznők, hitoktatók, kántorok, egyházközségi nővérek, templomgondozó sekrestyések. A Társaság osztozott a szenvedő egyház sorsában, és a testvérek törvényes keretek nélkül próbálták megélni hivatásukat, hitüket és az egyházhoz való hűségüket. Többen a testvérek közül vállalták az összekötő szerepet a papság, az egyház és Róma között: ezért hazaárulás vádjával 15 testvér kettőtől húsz évig terjedő börtönbüntetést kapott. A „szabadon” élő testvérek a megfigyelések, kihallgatások, házkutatások félelmei között próbáltak Krisztus szellemében élni és cselekedni. A közösség a tiltás ellenére befogadott fiatalokat is tagjai közé: a kommunista diktatúra idején többen csatlakoztak a Társasághoz, vállalva hivatásukért akár a börtön kockázatát.

A rendszerváltás után, a többi közép-kelet-európai kerülettel együtt – figyelembe véve ugyanakkor a helyi sajátosságokat – folyamatos imádságos keresésben történik a közösség belső és külső életének építése: szándékunk az alapító karizmához való kreatív hűség jegyében alakítani a közösségi élet struktúráit, élni az apostoli küldetés új lehetőségeivel, elmerészkedni korábban bejáratlan terepekre is.

Kis létszámunkhoz viszonyítva az egyházi és a társadalmi élet számos területen intenzíven vagyunk jelen, hűen alapítónk elgondolásához, aki „hivatásos és képzett munkásokat” akart küldeni az egyházba és a társadalomba. Több testvér dolgozik egyházi alkalmazásban – ők a Romániai Rendfőnöknői Konferencia főtitkáraként, kórházpasztorációban, ifjúságpasztorációban, sekrestyésként, kegytárgyboltban eladóként tevékenykednek. Más testvérek önkéntesen kapcsolódnak be programokba (családpasztoráció, hitoktatás, média). Fontos, többek által ellátott terület a lelkivezetés, lelkigondozás, pszichológiai tanácsadás, illetőleg a könyvkiadói munka, a keresztény értékrend szerinti oktatás és nevelés, továbbá a tudományos kutatómunka, amelyet a közép- és felsőoktatásban dolgozó testvérek végeznek. A magyar identitás őrzése hagyományainkhoz is kötődik, ilyen értelemben is jelentős a néhány testvér által végzett művelődésszervezői tevékenység. Ugyancsak a karizma része a mozgalmakban való részvétel: többen dolgoznak a karizmatikus mozgalomban, a Hit és Fényben, a Keresztény Értelmiségi Szövetségben.

A küldetés megvalósításába, saját élethelyzetüknek megfelelően, sok szinten kapcsolódnak főként Csíkszeredában és Kolozsvárott élő kültagjank.

Meggyőződésünk, hogy a közösség karizmája és lelkisége a sokféle romboló kihívással küszködő környezetünkre is jó hatással lehet, ezért igyekszünk a lelkiséget és a karizmát hatékonyan megjeleníteni helyi és egyházmegyei szinten, törekszünk a közszellemformálásra.

Romániában ma 16 örökfogadalmas testvér, 2 ideiglenes fogadalmas testvér él. 41 kültag kapcsolódik ígérettel a Társasághoz.

A jelenlegi általános elöljáró Pataki Ágnes testvér, a romániai kerületi elöljáró Farmati Anna testvér.

További információ közösségünkről:

http://sssromania.ro/ és

Farmati Anna elöljáró testvérnél :

400424 Cluj-Napoca (Kolozsvár)
Str. Muncitorilor (Munkás u.) nr. 28/25.
tel. 0040 364 110523
e-mail: Ez az ímélcím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

Szociális Testvérek Társasága Generalátusa
sss.gen@hcbc.hu
www.sssinternational.org